Vizi Endre

(1935-2004)

A mai fiatalok számára –még az 1900-as évek negyvenes, ötvenes éveiben élők számára is- elképzelhetetlen életkörülmények közül emelkedett ki, a korán félárvává lett mindannyiunk Bandi bácsija.

Komoly felelősségteljes munkája mellett, élete nagy szerelme a sport volt már fiatalon is. Egy darabig focizott, majd egy meghatározó betegség hozta az asztaliteniszezők nagy családjába. Ebben az időben is Vas megye az ország egyik kiemelkedően magas színvonalú asztalitenisz élettel rendelkezett. A megyében 24-26 asztalitenisz szakosztály, egyesület működött, de Szombathelyen szinte megszámlálhatatlan helyen tudott mindenki pingpongozni, még akkor is, ha csak hobbyból szeretett volna egyet játszani!

Élete értelmét hosszú éveken keresztül az asztalitenisz és ezen belül a fiatalok oktatása adta. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy mindig is felelősségteljes, pénzügyi területen dolgozott, könyvelő illetve főkönyvelőként. Az itt elvárható lelkiismeretesség és pontosság élete egész folyamán jellemezte őt! Ezt a jellemet tartjuk a jelen kor sportoló fiataljai számára követendő példának!

A második otthonnak számító Széchenyi utcai, Szombathelyi Vörös Meteor szűk kis, olajos padlós terméből nagy egyéniségek kerültek ki a már edzői munkát végző kezei közül.

Szálinger Feri korosztályos válogatott volt, de a többiek is (Körmendi Attila, Leposa Karcsi, Horváth Marci) országos hírnévre tettek szert.

Sokaknak vele együtt megadatott, hogy rossz és még rosszabb körülmények között, (Gépipari Technikum alagsori terme, Szenczi utcai Haladás VSE „parkettás és oszlopos" terme) de vidáman és élményekkel gazdagon sok-sok évet dolgozhattak közösen.

Munkáját, élete végét -hála és köszönet ezért sokaknak- az elismerések kisérték. 2003-ben megkapta Vas Megye legnagyobb sportos kitüntetését a „Vas Megye Sportmozgalmáért Életmű-díjat".

Az utolsó pillanatig a Vas megyei Asztalitenisz Szövetség főtitkáraként és a Vas megyei Sportigazgatóság aktívájaként segítette a megye sportéletét.

Minden reggel találkozhattunk a mi kedves, szerény Bandi bácsinkkal, a Vas megyei Sportigazgatóság „önkéntes" munkatársával, aki a munka iránti alázattal haláláig segítette a Vas megyei asztalitenisz életet.